Gyorstalpaló drónok használatához

Apa, apa, ugye megveszed nekem születésnapomra ezt a drónt? – teszi fel a kérdést ma már teljes természetességgel sok kisgyerek.

A választ azonban úgy gondolom érdemes kétszer is átgondolni.

A drónok egyre elterjedtebbek a világon, így hazánkban is, azonban a felmerülő problémákat egyelőre eltérően oldják meg a különböző országok. Egyes helyeken szigorú rendelkezéseket hoznak, máshol tulajdonképpen még fel sem ismerték a szabályozás szükségességét, illetve minimális követelményeket írnak elő ezekre a technológiai eszközökre.

Becslések szerint ma már havonta százezer drón talál gazdára a világon. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat. Kijelenthető tehát, hogy ma már akadálytalanul, széles választékban érhetők el a felhasználók számára akár a boltokban, akár az internetről. Lehet egyszerű játékszer, vagy munka során eszköz, egy dolog azonban mindenképpen közös bennük, a használatukkal az emberek a légteret veszik igénybe, amelyet eddig csak szigorú szabályok betartásával lehetett birtokba venni.

Azonban napjainkban attól függetlenül meg lehet ezen eszközöket venni, hogy az adott vásárló vagy használó ismerné a technológia technikai korlátait, vagy tisztában lenne az alkalmazáshoz szükséges jogszabályokkal. A sokszor felkészületlen felhasználók, így a kockázatok mérlegelése nélkül használják légi eszközeiket a legkülönbözőbb helyszíneken, kedvezőbb esetben tömegektől távol a város szélén, kevésbé szerencsés szituációban egy járókelőkkel teli belvárosi utcán, vagy egy zsúfolt tömegrendezvény felett.

Felmerül az emberben a kérdés, hogy mégis miért nem születnek kellő időben megfelelő szabályozások egyes technológiai eszközökre? Itt érdemes beszélni a Collingridge dilemmáról, melynek lényege, hogy „a technológia korai szakaszában való túlzott szabályozás a technológia ismeretének hiányában korlátozó lehet, ha viszont megvárjuk, amíg egy adott technológia kibontakozik, könnyen elveszíthetjük felette a szabályozói kontrollt.” Így azért valljuk be, hogy a jogalkotónak sincs könnyű feladata.

Akkor nézzük, hogy hol tartunk most a jogi szabályozást tekintve.

1995. évi XCVII. törvény
4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet
39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet
“Magyar drón rendelet”: a jogalkotó felismerte a szabályozás szükségességét, kifejezetten pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályokat tartalmazott volna, de végül nem lépett hatályba

A fenti jogszabályok mindegyike tartalmaz szabályozást a pilóta nélküli légijárművek kapcsán. Nem kell ahhoz jogásznak lenni, hogy az ember érezze – ha csak az évszámokat nézzük –,hogy a szabályozás nem a legmodernebb.

Az 1995. évi légiközlekedésről szóló XCVII. törvény alapszabályokat fektet le a pilóta nélküli légijárművek (fogalma: olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi) működtetésével kapcsolatban:

Nincs szükség tevékenységi engedélyre a légiközlekedési tevékenység végzéséhez, helyette elegendő a légiközlekedési hatóság felé a tevékenység bejelentése. Ez azt jelenti, hogy az ellenérték fejében végzett tevékenységet be kell jelenteni a hatóságnak.

25 kg alatt nincs szükség üzemben tartási engedélyre, légialkalmassági bizonyítványra és típusalkalmassági bizonyítványra.

A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I.16.) Korm. rendelet 1. § (3a) bekezdése rendelkezik arról, hogy a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében eseti légteret kell kijelölni a pilóta nélküli légijárművel és a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repülésekhez.

A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet szerint harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezni. A felelősség kapcsán ki kell emelni, hogy veszélyes üzemről van szó, tehát a felelősség objektív, mely alól a mentesülést a Ptk. 6:535. §-a tartalmazza:

„Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.”

Összefoglalóan tehát, ha csak szórakozásból is veszünk drónt, mindenképpen szükségünk lesz eseti légtérengedélyre, valamint felelősségbiztosításra.

Eseti légtérengedélyhez hasznos link:
https://www.ket.hm.gov.hu/hmalf/Megosztott%20dokumentumok…
(Egy kis kitérés: a jövő azért nem ennyire borús, a European Aviation Safety Agency (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) nem olyan régen publikált egy tervezetet, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a pilóta nélküli légijárművek működésközpontú, arányos, kockázat- és teljesítményalapú szabályozására. Ez azért bír jelentőséggel, mert a későbbi egységes EU-s szabályozás alapját képezheti.)

Rendben, most már megvannak a szükséges dokumentumok, de az igazi kihívás csak innen kezdődik, hiszen a drónok használatával számtalan jogszabályt meg lehet sérteni. Ezekből csak néhányat, vázlatosan kívánok kifejteni.

Adatvédelmi kérdések

Itt érdemes kiemelni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlását a drónokkal megvalósított adatkezelésekről (még a GDPR hatályba lépése előtt készült).

A Hatóság fontosnak tartja kiemelni, hogy nem a drónok használata jelent adatvédelmi problémát, hanem az ezen eszközökre szerelhető kiegészítőkkel megvalósuló atipikusnak mondható adatkezelés. A legfőbb eltérés az eddigi adatkezelésektől az, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen a szerkezet képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, mely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható. A drón, ha nincs rá irányadó szabályozás követhetetlen és kikerülhetetlen, képes arra, hogy mozgó személyeket, tárgyakat kövessen, anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének. Ezen új technológia segítségével az adatkezelő könnyen képessé válhat rejtett megfigyelésre, hiszen az eszközök egészen kisméretűek is lehetnek, így nehezen, vagy egyáltalán nem észlelhetőek, valamint gyorsak, így sok esetben észrevétlenül képesek lehetnek változtatni a helyzetüket.

A magáncélú felhasználóknak szóló tanácsokban a Hatóság összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat. Ezek közé tartozik, hogy nyilvánosságra (nyílt internet, közösségi média) nem hozható olyan személyes adat, amelyre vonatkozóan az adatkezelőnek nincs előzetes hozzájárulása az adatalany részéről. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a drónok nem megfelelő használatával könnyen megvalósítható bűncselekmény, így például magánlaksértés, zaklatás, hamis hang- vagy képfelvétel készítése, közlekedési bűncselekmény, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, amely esetében a drón csak elkövetési eszköz, a felelősség a használóját, irányítóját terheli, vagy, hogy más emberi méltóságát sértő felvétel még magánhasználat céljából sem készíthető.

Képmáshoz és hangfelvételhez való jog

A jelenlegi Polgári Törvénykönyv pontosítja a régi Ptk. szövegét, így nem csak a nyilvánosságra hozatal jogellenes az érintett hozzájárulása nélkül, hanem az elkészítés is, azonban nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Birtokláshoz való jog

A Ptk. tartalmazza, hogy birtokvédelem illeti meg a birtokost, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják.

„A zavarás szükségességét vagy szükségtelenségét a bíróság a szomszédjogi szabályok alkalmazásával és a kamerával való megfigyelés céljának figyelembevételével határozhatja meg. Ebben a körben mind az érdekmérlegelés, mind a következmények alkalmazása során a szomszédjogi és tulajdonvédelmi szabályok nyitottsága érvényesül.” Tilos önhatalom esetén ugyan fel lehet lépni – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal, de vigyázni kell, mert esetlegesen egy ilyen eszköz tönkretételével könnyen rongálást valósíthat meg az ember.

Ezen „gyorstalpaló” elolvasása után buzdítok még egyszer mindenkit arra, hogy gondolja végig, hogy jelen szabályozási háttér mellett mennyire éri meg drónt vásárolni. Természetesen nem akarok senkit sem lebeszélni ezen eszközökbeszerzésétől, csupán azt próbálom meg tudatosítani, hogy megfelelő előismerettel, és az esetleges következmények tudatában vágjunk neki a használatnak.

| 2018.11.10 |

Források:

CSÁK Zsolt: A drónok kapcsán felvethető fontosabb büntetőjogi kérdések. In: Magyar Jog 2016. 7-8. 386-387. o.
VÉKÁS Lajos, GÁRDOS Péter: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Wolters Kluwer, Budapest, 2014. 911. o.
Bert- Jaap KOOPS: The dimensions of technology regulation. Finding your bearings in the research space of an emerging discipline, Wolf Legal Publishers, 317. o
https://www.vg.hu/kozelet/magyarorszagon-is-rohamosan…
(letöltés ideje: 2018.11.10.)
https://doe.hu/a-jogkoveto-dron-hasznalat-lehetosegei-korlatozottak
(letöltés ideje: 2018.11.10.)
https://www.naih.hu/files/ajanlas_dronok_vegleges_www1.pdf
(letöltés ideje: 2018.11.10.)